Nyit√≥lap Magunkr√≥l Leg√ļjabb sz√°m
 
Grafodidakt
-Szellemi Műhely
-√ćr√°sszak√©rtő
-Gyermekrajz-Szimbólumok
-Mentálhigiéné
-Média-Humán
-Oktatás - Szakmatörténet
-Nevelési Tanácsadó
-Színes
-Pszichológia
-Nagyító alatt
-Pantheon
-Mesters√©g√ľk címere
websas.hu
Nyitólap / Rovataink / Tartalom
IRKAFIRKA - avagy a rajz, mint a kifejez√©s sz√ľks√©gess√©ge

Gyakran lebecs√ľlj√ľk a gyermekrajzokat, nem hissz√ľk el, hogy van k√∂zlend√Ķj√ľk, ismerik, √©rtik a vil√°got – a maguk szintj√©n – √©s arr√≥l van v√©lem√©ny√ľk.
Eleinte nem √©rtettem a „csod√°t”, √©s ut√≥lagosan, √©vek sor√°n gy√Ľjt√∂ttem √∂ssze hozz√° az elm√©leti ismereteket, hogy azok seg√≠ts√©g√©vel √©n magam is meg√©rthessem a – mi√©rt? , hogyan? mi√©rt √©ppen √ļgy? – k√©rd√©seimre a v√°laszokat.


Tapasztalataim szerint az √°br√°zol√°s a gyerekek t√∂bbs√©g√©n√©l k√∂zponti szerepet j√°tszik. Az √°br√°zol√°ssal √∂szt√∂n√∂sen valamely alapsz√ľks√©glete el√©g√≠t√Ķdik ki a gyereknek, s megjelen√©se, fejl√Ķd√©se a gyerek szem√©lyis√©gfejl√Ķd√©s√©nek szempontj√°b√≥l alapvet√Ķ fontoss√°g√ļ. Nagyon fontos funkci√≥t t√∂lt be az √°br√°zol√°s a gyerek √©let√©ben. Mi ez a funkci√≥? A k√∂zl√©s ig√©nye! Ha az eddigieket el tudjuk fogadni, r√° kell j√∂nn√ľnk, hogy a gyermeket nem kell megtan√≠tani a k√∂r√ľl√∂tte l√©v√Ķ vil√°g lerajzol√°s√°ra.
Ennek al√°t√°maszt√°s√°ra a dolgozatomb√≥l – ahol t√∂bb elemz√©si szempontot is bemutattam, mellyel a gyermekrajzok saj√°toss√°ga felt√°rhat√≥ - szeretn√©m kiemelni Rhoda Kellogot a vil√°gh√≠r√Ľ m√Ľv√©szetpedag√≥gust, a firk√°k felfedez√Ķj√©t. R√∂viden szeretn√©m √∂sszefoglalni, hogyan rendszerezte a firk√°kat, s milyen √°br√°zol√°sokat – jeleket √©s jelk√©peket – fedezett f√∂l benn√ľk.
A kett√Ķ √©vesek rajzait elemezve fedezte fel, hogy valamennyi jellegzetes alapelemb√Ķl √©p√ľl fel: azonos√≠totta a h√ļsz alapfirk√°t, melyeket „a m√Ľv√©szet √©p√≠t√Ķk√∂veinek” tartott. Megfigyelte, hogy nemcsak a rajzokon, hanem a festm√©nyekben, homokfirk√°kon, agyagba nyomva, vagy p√°r√°s ablak√ľvegre √≠rva is ezekb√Ķl √©p√ľlnek fel az els√Ķ gyermekalkot√°sok. A k√©t √©veseket jellemzi a „MOT√ćVUMSZAKASZ” amikor a begyakorl√°s folyik. A kisgyermek tudatosan fejleszti mag√°t √ļjra √©s √ļjra pr√≥b√°lkozik, m√≠g kialak√≠tja azt a szem√©lyi st√≠lust, amely ak√°r a besz√©dmodor, vagy az √≠r√°s jellemzi birtokos√°t.
Ezut√°n k√∂vetkezik a „FORMASZAKASZ” ebben a korban kezdi el kombin√°lni az alapfirk√°kat, √©s √≠gy keletkeznek a „diagramok”, majd az egyre bonyolultabb „kombin√°tumok”. A „KOMPOZ√ćCI√ďS SZAKASZBAN” n√©gy √©ves kor k√∂r√ľl a m√°r √∂n√°ll√≥ jelk√©nt begyakorolt „diagramokb√≥l” √©s „kombin√°tumokb√≥l” alak√≠tja ki azokat a bonyolult form√°kat, melyeket Kellog „agreg√°tumoknak” nevez. A szem√©lyi st√≠lus is ebben a szakaszban alakul, j√≥l megk√ľl√∂nb√∂ztethet√Ķek egy-egy gyerek munk√°i. A firk√°k alapos vizsg√°lata megmutatja: ki a szenved√©lyes, d√ľh√∂s, t√ľrelmetlenked√Ķ, prec√≠zked√Ķ, lend√ľletes vagy √©ppen g√°tl√°sos alkot√≥k. Az „agreg√°tumok”, ezek a f√©lig k√©p firk√°k, fontos elemei a kisgyermek alakul√≥ vizu√°lis nyelv√©nek. Ezek k√∂z√∂tt megtal√°lhat√≥ sz√°mos olyan √Ķsi jel, egyes kult√ļr√°kban fontos jelk√©p, mint pl. a k√∂r, a h√°romsz√∂g, a kereszt, vagy a csillag, amely a m√Ľv√©szetben is visszat√©r, gyakran az √Ķsm√Ľv√©szetben m√°r fellelhet√Ķ. A legfontosabb ilyen √°bra, amely igen kor√°n h√°rom √©ves kor k√∂r√ľl bukkan el√Ķ a mandala (szanszkrit√ľl k√∂rt jelent) ebb√Ķl a jelb√Ķl fejleszti a nap√°br√°t, √©s k√©s√Ķbb ebb√Ķl a jelb√Ķl alakulnak ki az ember√°br√°zol√°sok is. Rhoda Kellog kutat√°sainak gyakorlati jelent√Ķs√©ge, hogy a firk√°t az ostoba vonalgubancb√≥l √©rtelmes jelek egyre magasabban struktur√°lt rendszer√©v√© emelte.
Nagyon √©rdekes sz√≠nfoltja a gyermekrajzok megk√∂zel√≠t√©s√©nek Moln√°r V. J√≥zsef tanulm√°nya- amelyb√Ķl szint√©n szeretn√©k n√©h√°ny gondolat kiemelni.
A kisgyermek soha nem rajzol f√∂l√∂slegesen, f√∂l√∂slegeset. Oka kell legyen a firk√°j√°n a form√°nak √©s a sz√≠-neknek. Valah√°ny gyermek mindannyiszor „lelke t√©rk√©p√©t” rajzolja le. Az eszk√∂z√∂ket aj√°nd√©kba kapja ehhez a gyermek a vele sz√ľlet√Ķ √Ķsk√©pekkel, √©s azok rendszer√©vel. A hajdan volt ember tiszteletben tartot-ta a vele sz√ľletett aj√°nd√©kba kapott √Ķsk√©peket, feln√Ķtt √©let√©t is ezek szab√°lyozt√°k. Ez√©rt, ha ismerj√ľk n√©-p√ľnk hitvil√°g√°t, s a hitvil√°g gazdag tagolt jelrendszer√©t, tud√°sunk van a jelek tartalma fel√Ķl – olvasni tud-juk a gyermekrajzokat.
Els√Ķ firk√°iban jellemz√Ķ elemk√©nt fedezhetj√ľk fel a sz√°lk√°k, sz√°lak, sugarak, csak√ļgy, mint a k√∂r√∂k, kari-k√°k gubanc√°t a „f√©szket” √©s ez ut√≥bbihoz nem kell neki val√≥s√°gos f√©szket l√°tnia. E fik√°k egyenes √©s hajl√≠-tott vonalak r√©gi √≠r√°sunk a rov√°s√≠r√°s k√©t fontos jel√©t juttatja esz√ľnkbe, mely minden m√°s rov√°s jelnek „ap-ja” illetve „anyja” lehetn√©nek: l ) - SZ–N - jele . A rov√°s√≠r√°s SZ √©s N jele a vil√°gra sz√ľletett Isten gyer-meket J√©zust is megid√©zi az esztelneki k√∂sz√∂nt√Ķben, amelyet „apr√≥szentel√©s” – kor k√°nt√°lnak a gyerekek:
Paradicsom k√Ķkertj√©ben
Van egy sz√Ķnyeg leter√≠tve.
Azon fekszik a kis Jézus,
Jobb kez√©ben aranyvessz√Ķ ( l )
Bal kezében aranyalma. / ) /

A k√∂r √©s a kereszt egy√ľttes √ľzenet√©t hozza mag√°val a gyermek. M√©g negyedik esztendej√©t sem t√∂lti be √©s rajzolja m√°r a csillagnyi tengelyre t√ľkr√∂zhet√Ķ szimmetri√°t, k√∂rt, a teljess√©g, az oszthatatlan eg√©sz, a me-ned√©k, az anya√∂l archaikus √©s egyben legkorszer√Ľbb jel√©t, s benne az egyenl√Ķ sz√°r√ļ kereszt jel√©t. K√∂r √©s kereszt egy√ľtt rov√°s√≠r√°sunkban az „ F” hang jele, amely a sz√°razb√≥l √©s nedvesb√Ķl, a Napb√≥l √©s a Holdb√≥l, a f√©rfib√Ķl √©s n√Ķb√Ķl tev√Ķdik √∂ssze. A k√∂r √©s a kereszt szervezi „szerkeszti” a gyerek fokozatosan tagol√≥d√≥ form√°it. Rajzai tan√ļs√°ga szerint minden gyermek ismeri a val√≥s√°got – b√°rhol is sz√ľletik a vil√°gra. Rajzai-nak t√∂bbs√©g√©n karakteresen megk√ľl√∂nb√∂zteti a „f√∂nt√∂t” a „lentt√Ķl”. Diszkr√©t k√ľl√∂nbs√©get tesz a jobb √©s baloldal k√∂z√∂tt, √©s √°tt√©telesen √∂ntudatlanul haszn√°lt szerkeszt√Ķ eszk√∂zk√©nt mindig jelen van az egyenl√Ķ sz√°r√ļ kereszt. A keresztben „f√©szkelnek” a napszakok √©s az √©vszakok (az id√Ķ forg√°sa) de benne, vele ren-dez√Ķdik a t√©r.
A magyar rov√°s√≠r√°s sz√°mjegyei sz√°rb√≥l (sz√°razb√≥l) ragoz√≥dnak, az ezer jele csillag. A csillagban az √°ll√≥ √©s a d√Ķlt kereszt a „mozdulatlan” √©s a „mozg√≥” √≠r√≥dik egybe – a f√Ķ √©s mell√©k √©gt√°jak vannak jelen. √Ār-p√°dkori p√©nz√©rm√©n is tal√°lunk ilyet.
A gyerek √°ltal√°nos k√©pjele a kir√°lyl√°ny alak, amely √©letfa k√©plettel anal√≥g: a fels√Ķ vil√°got korona vagy vi-r√°g jel√∂li √©s a fej, als√≥t az alig tagolt vagy tagolatlan test statikus h√°romsz√∂ge, s a l√°b, a k√∂zb√ľls√Ķ vil√°got a f√∂lfel√© t√°rulkoz√≥ sug√°r vagy szirom kez√Ľ karok √©s a lefel√©, sokszor a f√∂ldig √©r√Ķ hajs√°tor. A kir√°lyl√°ny mellett √°ltal√°ban „√Ķrz√Ķk” is vannak: vir√°g vagy ny√ļl. Mindkett√Ķt form√°ja √©s tulajdons√°ga teszi alkalmass√° arra, hogy √Ķrz√Ķ legyen, s mindkett√Ķ a gyermekl√©lekr√Ķl mes√©l k√©pi nyelven – a gyermekl√©lekkel anal√≥g.
A gyermek nem titkol√≥dzik, rajza nem titkos√≠r√°s, a dolgok elmond√°s√°nak eszk√∂ze csup√°n. Minden gyer-mek Isten √≠r√≥de√°kja √©s azt mes√©li el k√©p√≠r√°ssal, amit az √ör tollba mond neki: „helyes√≠r√°si hib√°i√©rt” a k√∂r-nyezet okolhat√≥. Aki meg√©rti a gyerek k√©p√≠r√°s√°t, k√∂zelebb ker√ľl az alkot√≥hoz. T√∂bbet, l√©nyegibbet tud meg r√≥la, mint ezen √ľzenet ismerete n√©lk√ľl.


Felhaszn√°lt szakirodalom:
Molnár V. József: A Nap arca
√Čg √©s F√∂ld √∂lel√©s√©ben
Dr. K√°rp√°ti Andrea: Rajzfejl√Ķd√©s iskol√°s korig

Megjelent a Grafomagazin 2001./3-4. sz√°m√°ban




Balazsin Istvánné grafológus