NyitĂłlap MagunkrĂłl LegĂșjabb szĂĄm
 
Grafodidakt
-Szellemi Műhely
-ÍrĂĄsszakĂ©rtő
-Gyermekrajz-SzimbĂłlumok
-Mentålhigiéné
-MĂ©dia-HumĂĄn
-Oktatås - Szakmatörténet
-Nevelési Tanåcsadó
-SzĂ­nes
-PszicholĂłgia
-NagyĂ­tĂł alatt
-Pantheon
-MestersĂ©gĂŒk címere
websas.hu
NyitĂłlap / Rovataink / Tartalom
GYERMEKRAJZOK ÜZENETE

A gyermeknevelĂ©s hasonlĂ­t a kertĂ©szkedĂ©shez - a talaj, amiben a csemete nĂ”, - a szeretet, a nyesegetĂ©s, a kertĂ©szkedĂ©s a kisebb – nagyobb hibĂĄs ĂĄgacskĂĄk eltĂĄvolĂ­tĂĄsa, a jĂł megerĂ”sĂ­tĂ©se, - a nevelĂ©s. A gyermekrajz ĂŒzenet. Üzenet a pedagĂłgusnak, aki fĂ©lig – meddig Ă©rtĂ” szemmel figyeli a rajzokat, - hiszen tanulmĂĄnyai alatt sok pszicholĂłgiĂĄt tanult. A gyermekrajz ĂŒzenet lehet a szĂŒlĂ” szĂĄmĂĄra is, - cikkemben ehhez nyĂșjtok egy kis segĂ­tsĂ©get a gyakorlĂł anyukĂĄknak, apukĂĄknak.

A gyermekeket nem kell, nem szabad rajzolni tanítani, mert e nélkül is bujkál bennük a közlés igénye, - s mielĂ”tt még teljesen szabatosan, hosszú mondatokban, árnyaltan meg tudnák fogalmazni az érzéseiket, gondolataikat, véleményüket az Ă”t körülvevĂ” családról és világról – rajzban, képi nyelven közlik azt, amint elmondani még nem tudnak.
A rajzban megnyilvánul a gyermek akarati – érzelmi élete, az önmagáról alkotott képe, közösségi igénye, viszonyulásai, késztetései, vagyis mindazon elemek, melyek a személyiséget meghatározzák, - és az írástudó embereknél grafológiai módszerrel feltárhatóak. Ezért alkalmasak a grafológiában alkalmazott megfigyelési, elméleti ,vizsgálati szempontok nagy része a gyermekrajzok elemzésénél is, emellett más, speciális szempontokat is természetes figyelembe kell venni.
Azt, hogy a gyermek az ábrázoltakat hova helyezi el a papíron – a grafológiában használatos térszimbolika szerint értelmezzük. Így a szülĂ” már viszonylag korán, gyermeke óvodás korában tisztában lehet azzal, hogy gyermekének nyiladozik-e már a kíváncsisága a szellemi értékek befogadására, - akkor a papírlap felsĂ” része lesz berajzolva. A lap aljára tapadt rajz részint a biztonság iránti igényét jelzi, részint azt, hogy inkább a mindennapok történései érdeklik, vagy az átlagosnál erĂ”sebb a gyermek testi orientációja. Ha csak a lap baloldala van berajzolva, - erĂ”s a kötĂ”dés az anyjához, a múlthoz, - emellett a viszonylag nagy, széles ábrák a jó én-érzet jelei is. A baloldalon levĂ” keskeny ábrák azonban szorongásra utaló jelek lehetnek, sĂ”t, ha nagyon kicsik a lap méretéhez képest, - akkor önértékelési zavarokra is utalhatnak. A rajz jobb oldal felé való elcsúszása – apai dominanciára utal. Ilyen helyzetekben a szülĂ”k feladata az egészséges egyensúly visszaállítása szeretettel, törĂ”déssel.
A másik grafológiai szempont, a vonal íveltségének és szögességének „ductusformájának” a vizsgálata, a gyermekrajzoknál is jól alkalmazhatóak. Azok a gyerekek, akik kemény, egyenes, szinte szúrós vonalakat rajzolnak, - akaratos nagy önérvényesítési erĂ”vel rendelkeznek, nehéz alakítani, befolyásolni Ă”ket. Õk azok, akik gyorsan döntenek, hirtelen váltanak, makacsak is tudnak lenni. Az írásuk is késĂ”bb szöges jellegĂ» lesz. Kemény kézzel, hideg, büntetĂ” magatartással nem sokra megy a szülĂ” – csak látszat- engedelmességet ér el. Ezeknek a gyerekeknek nagyobb elfogadásra, több szeretetkinyilvánításra van szükségük az egészséges fejlĂ”désükhöz. A laza, puha, gömbölyded vonalakkal rajzoló gyerekek rugalmasabb személyiségek, könnyebben alakíthatóak, nevelhetĂ”ek a szülĂ”k részérĂ”l. Itt pedig arra kell vigyázni, hogy ne csak a megfelelni vágyás legyen a gyermek fĂ” erénye, ezért dicsérjék, jutalmazzák, - mert elveszhet a saját akarata, nem fejlĂ”dik ki benne az egészséges mértékĂ» önérvényesítési szándék.
A szabálytiszteletre, a normakövetésre másból is következtethetünk. A rajzok beszínezése, a vonalvezetés iránya is megfelelĂ” támpont erre. A gyermek a maga által rajzolt körvonalakat tölti ki. Ha szinte teljesen a határokon belül marad, akkor elmondható, hogy fontos számára, hogy a megadott korlátokat tiszteletben tartsa, elfogadja. A ki – ki csúszó, vagy a határvonalakat szinte semmibe vevĂ” színezés arra utal, hogy a gyermek még a maga által felállított normákat is megszegi, - fĂ”leg abban az esetben, ha a színezés össze – vissza, vagy egymást keresztezĂ” vonalakból áll. Ilyenkor a szülĂ”knek az a feladata, hogy erĂ”sítse a szabálytudatot a gyermekben, - a közös játékok során kerüljön elĂ” a gyermekkártya, a társasjáték, ezekkel játékosan fejleszthetĂ” ez a képesség.
A rajz vonalai minĂ”ségének vizsgálata is fontos szempont, - a gyermek érzelmeire, dinamikájára lehet belĂ”le következtetni, valamint arra, hogy szereti elhanyagolni a dolgokat, vagy alapos megfigyelĂ”-e. Ha a hosszabb vonal több – kisebb összeillĂ” vagy netán szálkás vonalakból áll, - vélelmezhetĂ” az aprólékos megfigyelés, akár monoton munkavégzés is, - még a hirtelen, nagy kilendülĂ” vonalak részint a nagyban, egészben megfigyelés, gondolkodás, részint az impulzív érzelemnyilvánítás jele is lehetnek. Az aprólékos, részletezĂ” kidolgozás az analitikus gondolkodás jele, mint ahogyan az is, ha a rajzlapon több, kisebb ábra látszik, amelyek esetleg csak laza összefüggésben állnak egymással. A jól megkomponált kép, aminek az egészlegessége adja meg az élményt – a gyermek fejlett egészben látásáról, szintetizáló jellegĂ» gondolkodásáról árulkodik.
Az érzelmek másik megjelenési formája a gyermekrajzokban a színhasználat. A színek jellegén túl – melyeknek szimbolikus jelentése is van – a színek intenzitása, teltsége is komoly információ a gyermek érzelmi életét illetĂ”en. A telt, erĂ”s színek, - piros, kék, sárga, zöld együttes használata gyakran szinte uralja a rajzot a képi ábrázolástól függetlenül – ez a gyermekben dúló intenzív érzelmekre utal, valamint arra, hogy mind a pozitív, mint a negatív érzelmeit meglehetĂ”sen viharosan is ki szokta nyilvánítani. A pasztell- színek használata mindig finomabb, visszafogottabb érzelmi életre, lelki érzékenységre utal, valamint arra, hogy ez a gyermek nem fog örömében tombolni, az ember nyakába ugrani, - Ă” csendesen örül, csendesen szeret. Ezekkel az érzelmi kifejezésekkel nincs tenni valója a szülĂ”knek, el kell fogadnia így a gyermekét akkor is, ha Ă” teljesen másképp nyilvánít érzelmeket.
Ennek az 5 és fél éves kisfiúnak nagy a dominanciaigénye – az egész lapot – a teret uralja. A rajz súlypontja – az ego-t jelentĂ” ház kissé balra, az anyai oldalra tolódik át – jelezvén, hogy a kisfiú az édesanyjához kötĂ”dik erĂ”sebben. A ház nagysága a nagy egora, a fejlett önértékelésre és a dominanciaigényre is utal. A házból kiszálló füst azt az érzelmi melegséget jelzi, mely a kisgyermek lelkében van. Ezt erĂ”síti meg a vörös, kék, lila, zöld intenzív árnyalataival beszínezett ház is. Az ellentétes színek használata a gyermek impulzivitását is mutatják, ahogy, amilyen viharosan az érzelmeit kinyilvánítja. Ez a kissé viharos, nem éppen szabályszerĂ» magatartás látszik az egymást keresztezĂ” színezĂ” vonalakból is, valamint abból, hogy a maga által kijelölt határokat (ld. háztetĂ”) sem tudja betartani, - szabály és normakövetése még nem kialakult. A háztetĂ” viszonylag sötét színe, a berajzolt cserepek a gyermek önmagát védĂ” magatartására utalnak. A kíváncsiságot jelképezĂ” ablakok nagyok, színesek, mint a gyermek fantáziája, - de nem lehet belátni ezeken keresztül a gyermek lelkébe. A kapu is kicsi, amin be lehetne jutni hozzá. Az érzelmeket jelentĂ” fa szintén az anyai oldalon látszik. Törzse vastag, stabil, a lombozatban virág vagy termés van, de az ágak nem látszanak, az árkádos, védekezĂ” vonalak elrejtik az érzelmeket. A szeretet virágai mind az anyai, mind az apa oldalon nyílnak, - az apai oldalon azonban ellentmondásosak a szirmok – mint ahogyan ellentmondásos a torzra sikeredett, sok vonallal zavarosra rajzolt Nap – a gyermek számára biztatás adó apa személye nem problémamentes.
A színek szimbolikus jelentésérĂ”l, az egyes ábrák archetipikus tartalmáról, a rajz méretérĂ”l, távolságairól az egyik következĂ” lapszámunkban olvashatnak az érdeklĂ”dĂ” szülĂ”k.

Megjelent a Grafomagazin 2001./1. számában





Vékony Györgyi grafológus