NyitĂłlap MagunkrĂłl LegĂșjabb szĂĄm
 
Grafodidakt
-Szellemi Műhely
-ÍrĂĄsszakĂ©rtő
-Gyermekrajz-SzimbĂłlumok
-Mentålhigiéné
-MĂ©dia-HumĂĄn
-Oktatås - Szakmatörténet
-Nevelési Tanåcsadó
-SzĂ­nes
-PszicholĂłgia
-NagyĂ­tĂł alatt
-Pantheon
-MestersĂ©gĂŒk címere
websas.hu
NyitĂłlap / Rovataink / Tartalom
EsettanulmĂĄny - PszicholĂłgiai rajzvizsgĂĄlat

A pszicholĂłgiai rajzvizsgĂĄlat az egyik legtökĂ©letesebb eszköz arra, hogy feltĂĄrjuk a szemĂ©lyisĂ©get a gyermek- Ă©s felnĂ”tt rajzok elemzĂ©sĂ©n kereszetĂŒl. Az egĂ©szsĂ©ges kontroll szemĂ©ly Ă©s a kĂłros szemĂ©lyisĂ©g összevetĂ©sĂ©vel pedig fontos ismeretekre, tovĂĄbbi Ășj tapsztalatokra tehetĂŒnk szert. Erre mutat pĂ©ldĂĄt ÕszinĂ© Kocsis Katalin esettanulmĂĄnyaiban szĂĄmunkra.

Esettanulmány: magatartászavar és drogfüggĂ”, valamint egy egészséges kontrollszemély ház, fa, ember állat, szabadrajz és családrajzainak összehasonlító vizsgálata

Kivonat

Egy antiszociális – bĂ»nelkövetĂ” és droghasználó fiatal fiúval és a moderátor változókat tekintve hozzá illeszkedĂ” kontrollszeméllyel vettem, illetve vetettem fel a rajzmintákat.
A vizsgált személy rajzain feltĂ»nĂ”, hogy 3 rajz színtelen, üres, negatív hangulati tónusú, mig 4 rajz színes, élettelibb, pozitívabb hangulatú.
Azonban minden rajzra jellemzĂ” az üresség, merevség, életidegenség, szálkás, töredezett vonalak, melyek az én-határok gyengülését jelentik, majd helyenként a többszörös megerĂ”sítésre irányuló kísérlet.
Vagyis nehezen tudja kontrollálni impulzusait, én-ereje labilis, gyenge.
A rajzokon a részletek hiánya szorongást, gátoltságot mutat, az énkép és jövĂ”kép bizonytalan, valamint a bĂ»nözĂ” és droghasználó személy jellemzĂ”it mutatja.
A kontrollszemély rajzai egy kivételével mind azonos színvonalon készültek. Arányos reális, inkább személyes hangulatú rajzok. Többnyire nyitott és konfliktusmentes a kapcsolata környezetével, de a házrajzon az elzárkózás jegyei is megfigyelhetĂ”k. Valamint a családrajz bizonyos fokú feszültséget áraszt magából.

I. A vizsgált személy alapvetĂ” adatai

R. György 18 éves, jobbkezes fiú. Most fejezte be a 8. osztályt, szeretne tovább tanulni egy hajózási szakközépiskolában. Nem tanult rajzolni, de az intézetben járt a mĂ»vészeti csoportba. Festeni és rajzolni is szeret, régebben csak ritkán rajzolt.
A vizsgálat idĂ”pontja: 2007. 01. 26.
Az Aszódi Javító NevelĂ” Intézetbe rablás miatt került 2006. júniusában.
ElĂ”tte a SzĂ”lĂ” utcában elĂ”zetes letartóztatásban volt közel 1 évet /Aszódon ezen felül még 8 hónapot kellett töltenie/.
2004-ben volt 4 hónapot elĂ”zetesben, de végül feltételesen szabadlábra helyezték.
16 évesen szokott rá a heroinra. FüggĂ” lett, napi 5-ször szúrt. 17 évesen egyszer túllĂ”tte magát, akkor életveszélyes állapotba került. Nehezen tud lemondani a kábítószerrĂ”l, de most úgy érzi sikerül – élettársa miatt – amíg a javítóban van, úgysem jut anyaghoz. Két hét múlva megy haza az intézetbĂ”l, lejárt az ideje, a büntetése.

II. Részletes anamnézis

Sajnos Gyurival nem volt lehetĂ”ségem személyesen találkozni, bár nagyon szerettem volna – az intézet igazgatóját is erre kértem. Végül az intézetben mĂ»ködĂ” mĂ»vészeti csoport egyik nevelĂ”je (pszichológus hölgy) végezte el a vizsgálatot az általam megadott paraméterek tekintetében. Sajnos így nem mindenre kaptam választ, amire szerettem volna, illetve a tesztviselkedést sem tudtam megfigyelni. A kapott anamnézis és a teszt felvételérĂ”l szóló leírás – amit mellékelek – sajnos nem elég bĂ”séges. Munkám során csak erre tudok támaszkodni – kérdéseimmel próbáltam késĂ”bb telefonon utolérni a hölgyet, de nem sikerült – azonban remélem a lényeges, jelentĂ”sebb vonások így is felismerhetĂ”k lesznek.

A fiú átlagos testalkatú, barna hajú, barna szemĂ». A felmenĂ”i között van roma származású, de Ă” maga nem néz ki annak. Úgy érzi gyermekkorában mindene megvolt. Németországban éltek, a szülĂ”k ruhákat vásároltak és hoztak Magyarországra, ahol eladták. Aztán 3-4 éves korában hazaköltöztek, nem sokra rá apja elhagyta anyját. Anyja azóta depressziós. Két testvére van – egy öccse és egy nĂ”vére. Apjával – bár a férfi szeretné – nem tartja sem Ă”, sem testvérei a kapcsolatot. Gyuri „szar alaknak” tartja. ValószínĂ»leg úgy érzi Ă”t is elhagyta az apja, még mindig mérges rá. Nem is tud róla sokat, csak annyit, hogy van új felesége, családja. 2004-ben volt elĂ”ször elĂ”zetes letartóztatásban, ahonnan végül feltételesen szabadlábra helyezték. Hazaérve nem talált otthon senkit, mert mindenki börtönben volt – anyja és nĂ”vére zsarolásért, öccse pedig már a javítóban volt Aszódon, ahol jelenleg is tartózkodik.
Ezután szokott rá a heroinra. Élettársa 2005 májusa óta van, megismerkedésük után nagyon hamar összeköltöztek, Gyuriéknál laktak. A lány most 16 éves, nem dolgozik. BarátnĂ”jével azóta megromlott a kapcsolata, de szeretné bebizonyítani a lánynak, hogy nélküle is tud boldog lenni és „tiszta” maradni.
Jelenleg a ballagására készül, most fejezte be Aszódon a 8. osztályt – jó eredménnyel. /Átlagos intellektusú./ Ahogy haza megy – 2 hét múlva lejár az ítélete – be szeretné adni jelentkezését egy hajózási szakközépiskolába és a késĂ”bbiekben hajókon szeretne pincér lenni. Szeretne érettségit, és a vendéglátóiparit is elvégezni.

III. Aktuálgenezis

Feltételezem a rajzvizsgálat nyugodt, ismerĂ”s környezetben történt, ahol egyébként is rajzolni szokott. A tesztfelvevĂ” személye is ismerĂ”s volt számára. Maga a tesztfelvétel sem lehetett ismeretlen számára, hiszen az intézetben több alkalommal is vesznek fel teszteket (rajzteszteket is) az ott tartózkodó fiatalokkal. A rajzok felvételének sorrendje: ház, fa, ember (fiú, lány), állat, szabadrajz, családrajz. A rajzolás során egy alkalommal akadt meg, kérdezett vissza – az elsĂ” emberábrázolásnál. A tesztet felvevĂ” személy kérte, hogy rajzoljon egy fiút, mire azt kérdezte: miért nem elég csak egy rajzot. A tesztfelvevĂ” válasza: rajzold le, amit neked egy fiú jelent!

Gyuri rajzai












































IV. Fenomenológiai leírás

Házrajz: Gyuri nagyméretĂ» házat rajzolt, ami a fekvĂ” lapon balra helyezkedik el. A ház oldal- és tetĂ”vonalai töredezettek, szaggatottak, szálkás vonalakból áll, amely több helyen meg van vastagítva. A háznak hibás a háromdimenziós ábrázolása, ajtó és három ablak van rajta, amelyek keresztosztásosak.

Farajz: álló lap közepén, nagyobb méretĂ» farajz. Lombozattal, ágakkal, törzzsel, és kiszínezve.

Emberrajz:
Fiú: álló helyzetĂ» lapra készített viszonylag kisméretĂ», egyszínĂ» rajz, a lap középsĂ” részén. Hiányoznak a kezek, lábak, szaggatott vonalvezetésĂ», amely néhol megvastagított.
Lány: szintén az álló lap közepén elhelyezett, viszonylag kisméretĂ» rajz. Ugyancsak hiányoznak a kezei, lábai, és szaggatott vonalvezetésĂ», viszont színes ceruzával színezett.

Állatrajz: fekvĂ” lapon, a lap alsó vonalához közelebb lévĂ”, horizontálisan a lap közepén elhelyezkedĂ” rajz. Egy madarat (galambot) ábrázol, amelyet a test vonalában elrontott, majd korrigálni próbált, színezte.

Szabadrajz: álló lapon, a lap jobb felsĂ” részére rajzolt piros rózsa. Színes ceruzával készített, erĂ”teljes vonalvezetésĂ», közepes méretĂ» rajz.

Családrajz: álló lapon, a lap alsó, bal felére rajzolt családrajz, amelyen az öccse, nĂ”vére és anyja látható. Az emberrajzoknak itt sincs keze, lába, szaggatott vonalvezetésĂ»ek. Anyja szeme üres, és Ă” a legkisebb méretĂ». A három alak közül egyedül az öccsénél jelennek meg a színek, ott is csak a fejen.


V. Intuitív elemzés



Ház: A házat üresség veszi körül, maga a ház sivár, hideg, bizonytalan, fakó. Én inkább lakatlannak érzem, pedig a rajzoló azt állítja, hogy egy család lakik benne.

Fa: Nem hajlékony, merev, koronája is szabályos, lapos, kifeszített, belül mintha üreges volna. A fa ágai ezzel szemben kuszák, dinamikusak, lazák. Az ágak nem kötĂ”dnek a fa törzséhez, lebegnek a fa koronája, levelei között. Ellentétet látok a fa szilárd, merev, vaskos törzse, és a laza, hajlékony, lebegĂ” ágak között. A fának nincs se gyökere, se talajvonala.

Ember: Fiú: lebegĂ”, egyszerĂ», üres, életszerĂ»tlen, mint a ház. Ábrázolása a realitásra törekszik (d nívó), de ez nehézkesre sikerül. Bár mosolyog, de ez a mosoly és az üres szemek inkább mesterkélt, kényszeredett hatást keltenek. A figura merev, kevésbé részletezett, diszharmonikus, és hiányzik belĂ”le a dinamizmus.
Lány: Szintén lebeg a lap közepén, és az ábrázolásmód is hasonló nívójú, kar-láb hiányzik, aránytalan. De ennek a figurának az arckifejezése nem üres, inkább feltĂ»nést keltĂ”, egyéni, színes, kihívó nĂ”alakot ábrázol, aki mindez mellett merev, távolságtartó.

Állat: lebeg, repül, bár kicsit bizonytalanul, labilisan. Nem olyan üres és életidegen mint a ház és fiú rajz, több élet van benne, de ez is merev és kicsit erĂ”ltetett mint az emberábrázolás.

Szabadrajz: A piros rózsa melegséget, szeretet jelent, de ebben a rajzban én mégis csak az ezek iránti vágyat érzem. A rózsa könnyed, hajlékony, ezzel ellentétben a rajz inkább erĂ”teljes, bár hajlik, de mégis merevséget sugall, tüskékkel teli.

Családrajz: saját maga hiányzik a rajzról, az emberalakok mind színtelenek, üresek, valószerĂ»tlenek, diszharmonikusak. A szemek üresek, kivéve az öccséé, amely piros és aszimmetrikus, ami miatt zavaros, ijesztĂ”, veszélyt jelentĂ” hatást kelt.


VI. Globális elemzés

Házrajz: érzelmileg a bizonytalanság jellemzi, a részek hiányosak, a háromdimenziós ábrázolás torzul. Spontán figyelmi fókusz a ház megvastagított hátsó tetĂ”része és fala. Egy mondatos elemzés: bizonytalan, labilis ház, mely nem nyújt elég védelmet és biztonságot.

Fa: Érzelmileg magányosság és diszharmónia jellemzi. A fának nincs gyökere és talajvonala – nem tud megkapaszkodni, de még támaszkodni sem senkire. A spontán figyelmi fókusz a fa koronájában lebegĂ” vékony, kusza ágakra irányul.
Egy mondatos elemzés: az állandóság, szilárdság látszatát próbálja kelteni, hiszen vágyik rá, de valójában kusza, labilis, hirtelen, sokszor átgondolatlan.

Ember – fiú: negatív érzelmi tónusú, diszharmonikus, üres emberrajz. Spontán figyelmi fókusza a fejre, azon belül is a sapkára irányul és a törzs vonalára. Egymondatos elemzés: erĂ”teljesség látszatát akarja kelteni, de belül üres, rideg, életidegen.
Lány: hasonló ábrázolásmód, de kevésbé üres, kihívó, fegyelemfelkeltĂ”. Spontán figyelmi fókusz, piros blúz és száj, valamint a száj feletti szépségpont – mint a nĂ”iesség jelképe. Egy mondatos elemzés: a NĂ”, aki megközelíthetetlen és hideg.

Állat: élethez közeli, de merev, akadozó érzelmek jellemzik. Spontán figyelmi fókusz a piros csĂ”r. Egy mondatos elemzés: próbál szárnyalni, szabad lenni, a maga útját járni, de labilitása, bizonytalansága, merevsége miatt mégsem sikerül.

Szabadrajz: merevség és mesterkéltség jellemzi. Nincs spontán figyelmi fókusz, az egész figyelemfelkeltĂ”. Egymondatos elemzés: erĂ”ltetett szeretet – merev, gátolt, nem tud igazán kinyílni.

Családrajz: a családot a ridegség, hidegség, érzelem és kapcsolatok nélküliség jellemzi. Spontán figyelmi fókusz az öccse szeme, haja, és a nĂ”vére haja.
Egy mondatos elemzés: itt vagyunk körülötted, de mégsem vagyunk igazán veled.

Közös elemek: az emberábrázolás mindig kicsi méretĂ», az ember, ház ábrázolások mindig labilis, hideg, rideg, személytelen és üres. A fa - állat - nĂ” rajzban feltĂ»nik a szabályozottság, életteliségre, erĂ”s jellemre való vágyakozás.

VII. Részletes elemzés

Ház: A nagyméretĂ» ház a lap bal oldalán van elhelyezve (anyai, családi oldal a térszimbolikában). Nincs alapja, sĂ”t úgy tĂ»nik, hogy még a lapon túl is folytatódik. Szinte légnemĂ», helyenként alig látszó vonalakból áll, melyek többszörösen szaggatottak, kuszák. A ház egyes vonalai megvannak ugyan erĂ”sítve, de ugyanolyan labilis, kusza vonalakkal, amely egyrészt érzelmi labilitásra utal, másrész a droghasználókra is jellemzĂ” vonás /az Ă” érzelmeik is labilisak/. A háznak van ajtaja és három ablaka. Az ajtó üres, nyitott a kapcsolatokra, ami a labilitása miatt inkább az jelenti, hogy könnyĂ» befolyásolni. Az ablakokon viszont kereszt osztásokat látunk, melyek a szociális kapcsolatoktól való elzárkózást jelzik. A házon lévĂ” kémény füstöl, ami sok esetben valamilyen családon belüli konfliktusra utal – ez Gyuri esetében lehet a szülĂ”k válása, s mostani életformájuk, vagy mindkettĂ” együtt.
Színes ceruzákat használhatott (ezt más képein meg is tette), itt viszont – illetve a fiú és családrajz esetében – csak barnát és feketét használt. Ez bizonytalanságot, szorongást jelez, fél kinyílni, úgy érzi képtelen megfelelĂ” társas és családi kapcsolatokat teremteni. Ezt támasztják alá az általa elmondottak is: barátnĂ”jével is szakított, családjával is vannak kötĂ”dési problémái, valamint a látott családi minta – válás, depresszió – szintén gátat jelent számára a másokhoz való viszonyulásában.
Szerinte a ház fából van, három szoba van benne és egy házaspáré, akiknek egy kislányuk van. Úgy gondolom, ez azt mutatja, hogy vágyik a családra, a családi érzelmekre, de az eddigi élményei miatt mégis fél, szorong, nem biztos magában /a ház fából van – nem erĂ”s, illetve a vonalak gyenge nyomatékúak és szaggatott töredezettek, labilisak/.

Fa: A lap közepén található nagyméretĂ» farajz. Gyökere, talajvonala nem látható - megkapaszkodás, stabilitás hiánya. A törzs erĂ”sen színezett, satírozott, de ahhoz lépest, hogy szerinte ez egy öreg tölgy, vékony a törzse, ami azt mutatja, hogy az én-ereje nem elég nagy. Elmondása szerint ez egy élĂ” fa, nincs halott része, „hiszen mindenütt zöld” – mondja. A fát színezi, a koronája zöld, de a színezés nem egyenletes. A korona külsĂ” szélei sötétebbek, mint a közepe, olyan mintha üreges, átlátszó, üres lenne. Az ágak a lobkoronában nem valódi ágak, inkább csak díszítĂ”elemek. Nyomatéka rabszódikus, hol erĂ”s – hol gyenge, a vonalak minĂ”sége töredezett, hullámos, kusza, össze-visszaságot áraszt. Jelképezi azt a kuszaságot, bizonytalanságot, labilitást, ami az Ă” fejében is van.

Ember: Álló lapon, középre, kissé a lap alsó széléhez közel helyezett kisméretĂ» rajz. ElĂ”ször férfialakot, vagyis saját nemĂ» alakot, majd nĂ”t rajzolt.
Férfi: A teszt felvétele során ez volt az egyetlen olyan kép, ami elĂ”tt kérdést tett fel. Bizonytalan volt, mintha nem szívesen rajzolna. Úgy gondolom önmagát rajzolta, bár fiatalabbnak titulája a fiút (15 év), aki szerinte éhes. Talán ettĂ”l is üresre rajzolta, hiszen délután uzsonna elĂ”tt készült a rajz és Ă” is éhes volt.
D szintĂ» emberalakot rajzolt – a többi emberábrázolása is ilyen (kivéve a nĂ”alak). A figura szaggatott, szálkás vonalakból épül fel, életidegen, hideg, üres, lapos rajz. Arckifejezése is életszerĂ»tlen, szemei üresek, bábszerĂ» ábrázolású. A testarányok is felborultak, vállak nagysága, merevsége, kartartás sablonos, törzs nagyobb mint a lábak hossza, a karok rövidek, kezek, lábfejek hiányoznak. A részletek kidolgozása tehát hiányzik, mindez bizarrá teszi és befejezetlenség érzetét kelti. Az emberalak groteszk, feszült, megdermedt mozdulatlansága, rigidsége, szorosan összezárt – egy vonallal elválasztott lábai, a rigid elhárító mechanizmus kifejezĂ”dése. Mindez az érzelmi, társas alkalmazkodás zavaraira utal. Az egész rajz üressége (az éhségen túlmenĂ”en) az érzelmek hiányát, csökkent kommunikációs képességet, önmagából keveset mutató személyiséget jelez.
A részletek hiánya intrapszichés konfliktusra utal, érzelmi ürességre, ami a depressziósok, illetve „Oas” szerint serdülĂ”korú bĂ»nelkövetĂ”knél figyelhetĂ” meg. A testtĂ”l nagyobb méretĂ» fej hangsúlyos, többszörösen átrajzolt. A drogosoknál a fej mutatja az élmények forrását, fontosságát, ez az
élményközpont, ezért kiemelt fontosságú. Az áthúzás, átfirkálás, sötét árnyékolás, vastag-megerĂ”sített kontúr, erĂ”s nyomaték, mind az érzelmi, hangulati minĂ”séget jelenti. Mivel ez nem az egész rajzra vonatkozik, hanem csak egyes részeire – mint a ház rajznál – ezért inkább az érzelmek, hangulatok labilitását, változékonyságát, kontrolálatlanságát mutatja.
NĂ”: Ez egy kicsit magasabb – E szintĂ» – rajz, de a férfi rajzhoz hasonlóan a testarányai felbomlanak: törzs nagyobb, mint a lábak hossza, karok rövidek, kezek és lábfejek hiányoznak. A vállak merevsége és a kéztartás sablonos, merev. Azonban ennél az alaknál használ színeket, megjelennek a nĂ”iesség szimbólumai: mell, hosszú haj, kék szem, szĂ”ke haj, szépségpont, kirívó, csinos öltözködés. Elmondása szerint ez a lány öntelt, tudja magáról, hogy csinos, jól érzi magát a bĂ”rében. Mindez látszik is a képen.
A fej itt is nagyobb, többszörösen átrajzolt, jelentĂ”sebb a test többi részéhez képest. Viszont nem üresek a szemei, nem egy élettelen bábú hatású, hanem inkább kihívó, de megközelíthetetlen nĂ”t ábrázol. Itt is, mint a farajznál, színeket használ – kicsit jobban kinyílik –, de a vonalak minĂ”sége és az ábrázolásmód még mindig arra utal, hogy labilis, érzelmi és kapcsolatteremtési problémái vannak.

Állat: Egy szürke galamb, mely repül, megközelítĂ”en a lap közepén. ElĂ”sször elrontotta, majd próbálta kijavítani. A galamb motívum háziállat lévén jelzi, hogy felismeri a konvenciókat, de nem fogadja, nem tudja elfogadni igazán – elrontotta valamint a repülés: szárnyalás, a szabadság – kötelékek nélküli élet, azt tehesse, amit Ă” akar, ez motiválja inkább. A galamb képe érzelmileg ellentmondást tükröz: a fej inkább barátságos, szerény, megalkuvó, míg a szárnyak és a farok szinte szúr, vág – akaratos, erĂ”szakos. Itt a vonalak is többszörösen áthúzottak, ami még hangsúlyosabbá teszi ezt az érzést, és megjelenik itt is az érzelmi, hangulati gátoltság, labilitás, mint az ember és ház rajznál. Ezt egyrészt a drog hatása, másrészt a családi körülményei, élethelyzete indokolják.

Szabadrajz: Egy vörös rózsa. Ez az egy rajz került a lap jobb felsĂ” részére, amely a térszimbolika szerint az apa, a jövĂ”, a haladás jele. A rózsa rajza is egy felszabadultabb, nyíltabb ábrázolásmód (mint a lány rajz) a többi rajzhoz képest. Színeket használ és a vonalminĂ”sége is egyenletesebb, nincsenek törések, szálkás vonalak. A vörös rózsa mint szimbólum, a szerelem, szeretet jele. Vágyik erre az érzésre – barátnĂ”jével és családjával sem konfliktus mentes a kapcsolata – , a családi, anyai szeretet érzése, biztonsága hiányzik az életébĂ”l a család szétszakadása, lesüllyedése, és anyja betegsége miatt. A jövĂ”jét ezzel az érzelemmel szeretné elképzelni, vágyik rá.

Családrajz: Öccse, nĂ”vére, anya szerepel a képen, ebben a sorrendben, csökkenĂ” méretben és kidolgozottsággal. Az öccs van leginkább kidolgozva, az anya kevésbé. Mindez a fontossági sorrendet is mutatja. Az anya a legkisebb, legkidolgozatlanabb, még a nĂ”iség jelei is hiányosak rajta, szemei üresek, a szája csak egy vonal, arányai torzultak, végtagok hiányoznak. Úgy gondolom Ă” áll Gyuritól a legtávolabb, nem igazán tud sem nĂ”ként, sem anyaként rá tekinteni. A nĂ”vérében már megjelenik a nĂ”iesség, a mellek, száj kétdimenziós ábrázolása, szemei nem üresek – bár csak jelzés értékĂ» ábrázolású. Valójában ez a figura is bábszerĂ», merev. KülsĂ”re hasonlít a „NĂ”” alakhoz, de nem színes és kevésbé kidolgozott.
Öccse a legnagyobb méretĂ», egyedül nála használ a barnán kívül más színt is – ezzel kiemeli a többiek közül. Õ a legfontosabb számára, most is együtt vannak Aszódon. Azonban a színezése: fekete haj, piros szem és száj, inkább félelmet, szorongást keltĂ”, bizarr lesz az alakja – talán tart tĂ”le. A száját nyitva ábrázolja, ami szintén alátámasztja a vad érzelmeket, félelmet keltĂ” érzelmi tónust. Ezek a jelek drogosoknál sĂ»rĂ»n elĂ”fordulnak (az öccsének is valószínĂ»leg hasonló élete van és drogozott is).
A családrajzról lehagyja önmagát, ami kisebbrendĂ»ségi érzéseket, negatív énképet, esetleg perifériás pozícióját jelenti a családban. Ezt alátámasztja az is, hogy az összes olyan képe amin család, ház, „önmaga” látható, mindig hideg, egyhangú, színtelen, üres, töredezett vonalú, szorongó, bizonytalan rajzok.

VIII. Összegzés

Gyuri rajzaiban feltĂ»nĂ”, hogy két eltérĂ” stílusban készültek a képek.
1. – Ház, férfi, családrajz: ezeknél egy színt használt, barnát vagy feketét.
Ezek a színek a félelmet szorongást, bizonytalanságot, labilitást és a kommunikáció – kontextus hiányát szimbolizálják. Ezt alátámasztják az ezzel együtt megjelenĂ” vonalminĂ”ségi jellemzĂ”k is: lágy, halvány és erĂ”teljes, többször átírt vonalak, melyek töredezettek, szaggatottak, rigidek és szálkásak, valamint az üres, életidegen ábrázolásmód.
2. – Fa, nĂ”alak, rózsa, madár: itt kicsit felszabadultabb, jobban megnyilvánul /nem féltett, kellemetlen dolog jut eszébe/. Színeket használ, a vonalak minĂ”sége egyenletesebb, jövĂ” felé fordul, vágyai, álmai vannak. Bár itt is fellelhetĂ” a labilitás – fél, hogy nem lesz elég kitartása, érzelmi, hangulati ingadozások jellemzik.

Vagyis a képek egyértelmĂ»en mutatják belsĂ” egyensúlyának bizonytalanságát. A legjellemzĂ”bb visszatérĂ” életérzés, az érzelmi, hangulati labilitás. Gyurit rajzai alapján labilis, szorongó embernek ismertem meg.
Egyetlen mondatos elemzés: „ Gyurit érzelmi egyensúlyának hiánya szorongóvá, gátolttá, bizalmatlanná tette a külvilággal, családjával, sĂ”t önmagával szemben is – de még lát kiutat ebbĂ”l az állapotból, próbál a jövĂ” felé tekinteni és bebizonyítani elsĂ”sorban önmagának, hogy képes boldog és teljes életet élni. ”

IX. A kontrollszemély anamnézise és rajzainak elemzése

1. Az egészséges kontrollszemély részletes anamnézise

B. Zoltán 18 éves, jobb kezes fiú.
Kérésemre, hogy mondjon valamit magáról, Zoli azzal kezdte, hogy elmondta nevét, születési dátumát, majd megkérdezte milyen szempontból meséljen magáról. Azt válaszoltam, hogy mondja el, mit tart magával kapcsolatban a legfontosabbnak. Legfontosabb számára, hogy felkerült Pestre tanulni abba az iskolába, amelyikbe szeretett volna. Nagyon örül neki, bár eleinte az otthontól való elszakadás nagy stresszel járt számára és szüleinek is. A KépzĂ”- és IparmĂ»vészeti Szakközépiskola nagyon jó, más mint a többi, mert másképp látják a dolgokat – kevesen vannak az osztályban és az iskolában is, emiatt közvetlenebb, baráti, családias a légkör. Nem bántják, „fúrják” egymást a gyerekek, hanem inkább segítenek egymásnak. Õ kifejezetten szereti, ha a segítségét kérik az alsóbb osztályba járó diákok.
Kérem, hogy meséljen a gyerekkoráról. Anyukája középiskolai tanárnĂ”, apukája a MÁV-nál dolgozott. Szeret otthon a családjával lenni, megnyugtatja ez a légkör. Az óvoda, az általános iskola után két helyre felvételizett, egy helybeli gimnáziumba, és a KépzĂ”- és IparmĂ»vészetire. Mindkét helyre felvették, Ă” ezt választotta.
Ezzel kapcsolatban el is mondja, hogy már több saját munkája van, és az iskola keretei között minden évben megtartott kiállításon már az Ă” munkái is láthatók voltak.
Arra a kérdésre, hogy mi nem volt jó az eddigi életében, meglepetésemre azt válaszolta, hogy általános iskolás korában nem szeretett járni rajzszakkörbe. Persze nem a rajzolás miatt, hanem azért, mert csak lányok jártak, és így Ă” rosszul érezte magát. Majd hozzátette, hogy ez nem is igazán rossz dolog, és nem is tud ilyet mondani, nincs rossz élménye. Persze voltak sérülései, kórházban is volt, de úgy gondolja ez természetes együtt járója a gyermekkornak és nem tartja rossz élménynek.
Megkérdeztem kik fontos személyek a számára. Gondolkodás nélkül vágta rá a szülĂ”ket, majd hozzátette, természetesen a bátyja is, tehát a család. Meg is indokolta, azért mert mindig mellette állnak és segítik Ă”t.
Az élete hiányosságaiként a pénzt és a munkát sorolta. Bár vannak „fusi” melói, de ezek nem állandóak, így nincs állandó pénzkeresete sem – ez az iskola mellett nehéz is lenne. Itt újra elmondja, hogy már készített több tárgyat, pl. asztalt, széket, lámpát. A székeket ki is állították, Nívó-díjat kapott érte, ez azt jelenti, hogy tervezésben kitĂ»nĂ”, de kivitelezésben vannak még hiányosságok.
Az egymondatos önjellemzésére csak annyit mond, hogy IKREK.
Majd kérésemre megmagyarázza: szerinte nagyon jellemzĂ” rá az ikrek horoszkópnál mindig leírt kettĂ”sség – van egy kép önmagáról, amit mindenkinek megmutat, és van egy másik, amit csak a barátnĂ”jének mutat meg.
Végül megkérdeztem tĂ”le, ha lenne három kívánsága, mi lenne az? Szinte rögtön visszakérdezett, hogy most, vagy a jövĂ”ben? Kértem mondja el mindkettĂ”t. A mostani: felvegyék az IparmĂ»vészeti Egyetemre, ha ez mégsem sikerül, akkor legalább Pécsre (építészet), és találjon egy lányt akivel hosszútávú kapcsolata lehetne – mert mint mondja ez mostanában nem így sikerül, ami láthatóan zavarja is.
A jövĂ”re nézve: azt csinálhasson, amit szeret (iparmĂ»vészet), külföldön szeretne elhelyezkedni, mert szerinte Magyarországon nincs semmi lehetĂ”ség, és szeretne egy ahhoz hasonló családot, mint az övé.

2. Aktuálgenezis

B. Zoltánnal a rajzteszt felvétele nyugodt körülmények között, saját lakásuk nappali szobájában történt. A rajzokat egy alkalommal, egymás után készítette, ez az idĂ” kb. 30-40 perc volt. A saját magáról folytatott beszélgetés egy másik alkalommal, szintén az Ă” otthonukban történt. Zoltán tipikusan „mai” fiatal. Megjelenése kicsit mackós – nagydarab fiú – de nem nehézkes. A kedvenc szakadt farmerja és egy póló volt rajta. ElsĂ” látásra laza, nem törĂ”döm kinézetĂ», aki soha nem siet, minden jó úgy, ahogy van. Aztán beszélgetésünk során kiderült, hogy igenis komoly és célratörĂ” a jövĂ”jét illetĂ”en. Tudatosan alakítja életét. Persze a korához tartozó bulikkal, barátokkal együtt.
A rajzteszt alatt nem volt túl sok verbális megnyilvánulása. ValószínĂ»leg megszokta iskolai tanulmányai során, hogy 1-1 instrukcióra kérdezés nélkül rajzoljon. A szabadrajznál és a családrajznál tett csak fel kérdést – bármit lehet-e rajzolni, illetve számára a család sok embert jelent, kicsi a lap, lehet-e grafiti-t rajzolni – így itt volt hosszabb a látencia idĂ” is.
A nĂ” alaknál rajzolás közben mentegetĂ”zve mondta, hogy bár ez nem egy szép nĂ”, de már egy éve ezt a hölgyet rajzolják az iskolában – Ă” takarítónĂ” a suliban és ráérĂ” idejében beül modellnek plusz pénzért.
A rajzolás során nyugodt volt, együttmĂ»ködĂ”, laza mozdulatokkal rajzolt, és láthatóan koncentrált a munkájára.
Kérte, hogy rajzai elemzésérĂ”l számoljak be neki.

Zoli rajzai:




































3. Fenomenológiai leírás

Házrajz: álló lap felsĂ” részére rajzolt, közepes méretĂ» ház térbeli ábrázolása.
A házon ajtó, egy ablak és kémény látható. A háttértĂ”l satírozás (növényzet) választja, emeli ki.

Farajz: álló lap felsĂ” részére rajzolt kopár fa.

Ember - férfi:fekvĂ” lap jobb oldalára rajzolt férfi portré – profil.
- nĂ”: álló lapon, teljes teret kitöltĂ”, ülĂ”, idĂ”s nĂ”i akt.

Állat: álló lap közepére rajzolt, felborzolt szĂ”rĂ» cica.

Szabadrajz: álló lap közepére rajzolt lámpa, alatta kicsi szív.

Családrajz: fekvĂ” lapon, kissé a lap bal oldalára, grafiti stílusban rajzolt és írt kép.

4. Intuitív elemzés

Ház: Számomra kicsit magányos, régi ház benyomását kelti, amely valahol egy mezĂ”, erdĂ” szélén áll. De mindez mellett barátságos, meleg hatású, nem ijesztĂ” és nem rideg. Olyan benyomású, mint aki sajnálja, hogy elmúlt a fiatalsága, mert megélt Ă” ennél jobb világot is.

Fa: Egy fiatal, de sérült fát látok. Közvetlenül a földfeletti törzsrész széles, erĂ”s, stabil, de utána hirtelen elvékonyodik, sérült a törzs és az ágak. Viszont még így valami lágyságot, könnyedséget áraszt magából, a bal oldali ágak szinte szállni, repülni szeretnének.

Férfi: Csak a fej van megrajzolva, a váll és gerinc vonala csak jelzés értékĂ», de számomra olyan mozdulatot láttat, mintha nagyon figyelne, koncentrálna valamire, és minden pillanatban tettre kész. Ezt támasztja alá a mimikája, száj tartása, szeme is.

NĂ”: Egy széken ül, de úgy érzem nem kényelmes neki ez a szék, vagy ez a helyzet, amiben van. Próbál laza, könnyed lenni, valójában azonban nehezére esik, mintha „tojásokon ülne”, inkább felállna, ha tehetné. Ez az ülés számára egy kényszerhelyzet, az arca is errĂ”l árulkodik – mogorva, a semmibe bámul.

Állat: Az állatrajz egy cicát ábrázol felálló szĂ”rrel, farokkal, kimeresztett lábujjakkal, körmökkel, szétálló bajusszal és felpúposított háttal. Számomra mégsem ijesztĂ”, inkább a cica van megijedve, fél valamitĂ”l, talán mintha hátrálna is kissé.

Szabadrajz: A többi rajzhoz képest letisztult, rendezett, szabályos vonalvezetésĂ». Kicsit merev is, látszik, hogy tervezĂ”i pontossággal van lerajzolva. Ezt a merevséget, ridegséget oldja egy kicsit az alá rajzolt kis szív.

Családrajz: ErĂ”s dinamikus vonalak, a betĂ»k szinte vésve vannak a papírra. Szögletes, hegyes, szúró betĂ»típust használt, a kereszt anyu/apunál a betĂ»k helyett valós keresztet rajzolt (mintha már nem élnének). Nekem kicsit ijesztĂ”, földöntúli hatású. A figurák is mintha szellemek lennének.

Közös elemek: A rajzok többsége hasonló technikával és stílusban készült, hangulati tónusuk is hasonló – fáradt, várakozó mozgalmasság – és láthatóan a tanult sémákat használja. Viszont a szabadrajz és a családrajz merĂ”ben eltér. A szabadrajz egy szabályos, merev, rideg, hideg fémtárgy. A szabadrajz pedig energikus, erĂ”teljes impulzív, kissé „elvont” rajz.

5. Globális elemzés

Ház: Sajnálatra méltó, szomorkás. A spontán figyelmi fókusz magára az egész házra irányul – bár mellette vannak a satírozott részek, ezek inkább kiemelik azt amit láttatni szeretne (mĂ»vészi technika).

Fa: Meggyötört, megtört fa, melynek spontán figyelmi fókusza a törzs megerĂ”sített vonalára és a fa bal oldali ágaira irányul.

Ember: Harmonikus, „f” személyiségszintĂ» emberrajzok. A férfi rajz figyelmi fókusza az arcélre irányul, a nĂ” alaknál nincs kifejezett figyelmi fókusz, de hangsúlyosabb a haj, mellek és alsólábszár vonala.

Állat: Ijedt, védekezĂ” érzelmi hatású, spontán figyelmi fókusz szintén nincs, a hangsúlyos a fej, karmok és a farok.

Szabadrajz: Harmonikus, érzelemmentes.

Családrajz: ErĂ”s érzelmi hatású, energikus rajz.

6. Részletes elemzés

Ház: A ház közepes méretĂ», ami reális önértékelésre utal, azonban az álló lap felsĂ” részére van helyezve, ami a térszimbolika szerint a földtĂ”l való elrugaszkodást, kreativitást (mĂ»vész), szellemiség jelentĂ”sségét mutatja.
Arányos és helyes háromdimenziós rajz, látszik, hogy tehetséges, rajzolni tudó/tanuló a készítĂ”je. Bár a vonalak többszörösen átrajzoltak – az egészen halványtól, a nagyon erĂ”s vonalig minden megtalálható – de ez a képzĂ”mĂ»vészeti rajz sajátossága, ezért nem értékelhetĂ” negatívan. A vonalak könnyed, lendületes vonalvezetésĂ»ek. Csak a fĂ” részeket ábrázolja, az apró részletekbe nem bocsátkozik, lényegretörĂ”, mégis a teljes, igényes rajz.
A házat megszokott, „normál” nézetben látjuk, azaz az ajtó felĂ”li oldal fordul a nézĂ” felé. Az ajtó az alapvonalnál rögtön kezdĂ”dik, nincs elĂ”tte lépcsĂ” vagy más akadály, és nincs besatírozva sem. Ez arra utal, hogy nyitott, kíváncsi másokra, hajlik az interakciókra. Ez a nyitottság azonban nem túlzott mértékĂ» (extrém), hiszen az ablakon lévĂ” keresztezĂ”dĂ” vonalak arra utalnak, hogy ellenĂ”rzĂ” igénye van, mások elfogadása, beengedése nem túlzott mértékĂ». A ház szilárd talajon áll, ami a belsĂ” biztonságra utal. Szerinte téglából és fából készült, viszonylag erĂ”s ház (sarkokon megerĂ”sítve), hiszen az idĂ” múlása is nehezen fog rajta – bár régi a ház mégis áll, sĂ”t laknak is benne. A forma és szerkezet alapján az énkép egészséges voltára lehet következtetni.

Fa: Zoltán elĂ”ször a fa törzsét, ágait, majd a talajvonalat rajzolta meg. A vonalvezetés ugyanolyan, mint a ház esetében, lendületes, könnyed, tónusa változó. A rajz gyorsan készült el. Az ágaknak a törzshöz való csatlakozása nyitott, az ágvégek sincsenek lezárva. A fa törzse viszont sérült, lombja, levelei nincsenek. A bal oldalon lévĂ” ágak mintha egy repülni (menekülni), szárnyalni vágyó madarat ábrázolnának – mégpedig a térszimbolika szerint balra, az anya, család, múlt felé. Szerinte a fa 6-7 éves, egy mezĂ” közepén áll, de már nem él, mert egy vihar alkalmával elpusztult. Szerintem ez (a projektív válaszokkal együtt) arra utal, hogy az anya által nyújtott szeretet, biztonság, védelem valóban nagyon fontos a számára, félĂ”, hogy e nélkül megsebesülne, elveszne a világban.

Ember: Ez is mĂ»vészi stílusban van kidolgozva, mindkét emberalak „f” színtĂ». A férfi alaknál elĂ”ször az arcélt rajzolta meg, majd a koponyát, nyakat, váll és gerincvonalat. Az egyes részekhez többször visszatért, majd mikor késznek érezte, megvastagította a helyes vonalakat (úgy mint a többi esetben).
A váll és a gerinc csak jelzés értékĂ», de ebbĂ”l is lehet következtetni az alak testtartására, mozdulatára. A férfi alaknál csak fejet rajzolt, ami lehet tanulmányai miatt is, de adódhat abból is, hogy számára a tudás (a fej) a fontos, nem pedig a test (Ă” maga nagydarab és nincs igazán megelégedve testével. Szerinte a rajzon lévĂ” férfi kb. 27 éves, nem ismeri, de saját magát is ilyennek szokta rajzolni. A rajz érzelmi hatása is hasonló az elĂ”zĂ” rajzokhoz, nem ijesztĂ”, de kicsit szomorkás, magányos (összeszorított, lefelé görbülĂ” száj), és idĂ”sebbnek néz ki, mint amennyinek Zoltán titulálta.

A nĂ”alak színvonala szintén olyan, mint az elĂ”zĂ” rajzé, viszont itt egész nĂ”i alakot rajzol, ami betölti az egész lapot. Itt már pontosan tudja, hogy a nĂ” 70 éves, takarítónĂ”, aki modellt ül, valós személy. Az az érzésem, vagy elkerülĂ” válasz (szeretne barátnĂ”t, ami mostanában nem sikerül), ezért egy biztos ponthoz megy vissza, amin nem kell gondolkodnia, hiszen begyakorlott. A nĂ”alak érzelmi kisugárzása is kicsit negatív tónusú, szomorkás, kényszeredett.

Állat: Saját cicáját rajzolja, fehér színĂ». Elmondása szerint a cica vele barátságos, most meg van ijedve, valami baj van – mondja. Ez teljesen jól látszik is a képen. Ez az érzelem szintén beleillik az elĂ”zĂ” rajzok érzelmi , hangulati tónusába. A félelem, ijedtség, szorongás jellemzi – de a képi jeleken kívül, az elĂ”zĂ” rajzokon túlmenĂ”en most a vonalak firkaszerĂ», hirtelen rántásai, az összevont szemöldök, halálfej szerĂ» arc, mind ezt erĂ”sítik. Nem nevezhetĂ” támadónak, mert hiányzik a száj – fogak, illetve a karmok szúróssága – inkább csak szétágazó lábujjak láthatók mint a félelem jelei. A farka sem egyenes, támadó, szúró, hanem legömbölyödĂ”, félénk.

Szabadrajz: Itt kérdezett elĂ”ször, hogy bármit lehet-e rajzolni. Majd egy lámpát rajzolt, amit Ă” tervezett, tehát szintén sokat rajzolta. Gyakorlott, gyors mozdulatokkal rajzolt. A rajz technikája eltér az elĂ”zĂ”ektĂ”l, ez inkább mértani típusú, pontosságú rajz. Mikor elkészül a lámpával, kicsit gondolkodik és gyorsan rajzol alá egy szívecskét, így adja át. ValószínĂ» Ă” is kicsit ridegnek, merevnek érezte a rajzot, és így egy kis emberit, személyeset, melegséget vitt bele. Ez is tekinthetĂ” lenne elkerülĂ” rajznak is, de elmondása szerint nagyon szeret, és sokat is szokott ilyeneket rajzolni, számára az ilyen típusú rajzok, tervezések adják az igazi örömet.

Családrajz: Ez az a rajz, ami teljesen más, mint az eddigi rajzok. Az elĂ”zĂ” rajzok esetén rögtön látszott a rajzot tanuló ember sajátos technikai megoldása, viszont ezt a rajzot olyan ember is készíthette volna, aki szinte soha nem rajzolt. Ez az egyetlen rajz aminek látencia ideje is hosszúra nyúlt. Sokat gondolkozott, majd megkérdezte lehet-e grafitit rajzolni vagy írni, valamint aggályosnak találta, hogy a lap túl kicsi, nem fog annyi ember ráférni.
Nehezen kezdte el a rajzolást, a betĂ»knél szinte véste a papírt. Erre a rajzra egyáltalán nem jellemzĂ” az elĂ”zĂ” rajzok könnyed vonalvezetése, szinte légies rajztechnikája. A figurák el vannak takarva, szinte szellemként jelennek meg, és nem egyéniek – bárki lehet. Viszont egy egységet, homogén közösséget alkot az egy vonallal megrajzolt öt ember – mint az összetartozás jelképe.
Az egész rajz és a betĂ»k többsége is a lap bal oldalára tevĂ”dik, illetve bal irányba dĂ”l. Ez az anyához, családhoz való kötödést szimbolizálja. A neveket szinte véste a papírba, ami szintén erĂ”s érzelmeket, kötĂ”dést jelent.
Mind emellett én érzek bizonyos fokú feszültséget (erĂ”s nyomaték, szúró betĂ»k, kereszt szimbólum) ezen a területen, amit megpróbál eltakarni, talán még saját maga elĂ”tt is.

Összegzés: Zoltánnál gyakran jelenik meg az iskolában tanult, rajzolt forma, minta. A rajzok normál nyomatékúak és nagyságúak. Végig hasonló színvonallal rajzolt, kivéve a családrajz esetében. Reális önértékelésĂ», megfelelĂ” én-erĂ”vel rendelkezik, nyitott a társas kapcsolatokra, de nem adja ki magát. Jól alkalmazkodó, nyugodt, a külvilág felé kiegyensúlyozott ember, de bujkál benne némi belsĂ” feszültség, érzelmi konfliktus. A család, az anya nagyon fontos a számára, azonban érezhetĂ” ezen a területen némi kiegyensúlyozatlanság, feszültség, ami valószínĂ»leg összefügg saját belsĂ” feszültségével – feldolgozatlan, vagy önmaga elĂ”tt sem bevallott, felismert feszültséggel küzd.


X. A beteg személy rajzainak összehasonlítása az egészséges személy rajzaival.

- Az összes rajzot tekintve szembetĂ»nĂ” különbség a rajzok színvonalbeli eltérése. Az egészséges személy jó színvonalú, érett gondolkodásról árulkodó rajzai ellentétben állnak a sérült személy korához képest gyerekes rajzaival.
- Az alakábrázolásnál lényeges különbség, hogy az egészséges személy valósághĂ»en ábrázol, míg a sérült személy fontos testrészeket hagy le a rajzról (kéz, láb, fül, szem).
- A szaggatott vonalvezetésben is nagy eltérések tapasztalhatók. Zoltán vonalai többször megrajzolt, de dinamikus, könnyed, laza vonalak, míg Gyuri szálkás, töredezett, nehézkes vonalakkal rajzolt.
- Érzelmi, hangulati tónusát tekintve, Zoltán rajzai – bár érzĂ”dik a feszültség – de barátságos, nyitott, plasztikus, flexibilis, amíg Gyuri rajza merev, üres, rigid, labilis és bizonytalan.
- A rajzok alapján mindkettĂ”jük számára fontos a család, de Zoli megkapja tĂ”le a biztonságot, amire nagy szüksége van, Gyuri viszont csak vágyik rá, neki bizonytalanságot, labilitást nyújt csak. Emiatt – bár mindkettĂ”jüknek vannak tervei, reményei a jövĂ”re – Gyuri tele van félelemmel, feszültséggel, hogy nem lesz elég ereje megvalósítani egyedül.

XI. az esettanulmány tanulságai

Az esettanulmány megírása során nehézséget okozott, hogy a sérült személlyel nem tudtam személyesen találkozni, így nem tudtam megfigyelni nonverbális jelzéseit, rajzolás alatti magatartását és kérdéseket sem tehettem fel neki.
Igaz a szakember, a kérésemnek megfelelĂ”en vette fel a rajzmintákat, és kaptam tĂ”le egy rövid anamnézist is /amit a mellékletben csatolok/, úgy érzem ez kevés volt a munkámhoz. Az elemzés során sokat éreztem ennek hátrányát. Szintén nehézséget jelentett, hogy a kontrollszemélyt – bár nincs vele személyes kapcsolatom – de távoli rokon lévén, talán nem tudtam eléggé objektíven tekinteni. Továbbá, hogy a rajztudása – aminek elĂ”ször örültem – miatt még nehezebbnek éreztem a rajzainak elemzését, hiszen a mĂ»vészrajz sajátosságait másképpen kell értékelni.
Azonban úgy érzem, jelen helyzetben egyik problémát sem tudtam volna kiküszöbölni, hiszen más beteg és sérült személyt nem tudtam volna találni, a vizsgált személlyel pedig csak így tudtam kapcsolatba kerülni. A kontrollszemélyt ennek megfelelĂ”en kellett kiválasztani, akit csak az ismerĂ”s, rokoni körbĂ”l tudtam választani. Ezeknél talán még nagyobb nehézséget jelentett számomra, hogy nem vagyok pszichológus. A pszichológiai tudás pedig szerintem elengedhetetlen a rajzelemzéshez. A grafológia kapcsán tanultam némi pszichológiát, de ez elég kevésnek bizonyul, valamint a grafológiában használt térszimbolikát és egyéb jellemzĂ”ket is megpróbáltam figyelmen kívül hagyni, hiszen tanulmányaik során kiderült, hogy ezek nem igazán helytállóak.
Mindezek ellenére megpróbáltam a tudásomhoz mérten – ami még nagyon hiányos – a lehetĂ” legjobban és leginkább objektíven elvégezni az elemzést.


Hatvan, 2007. 06. 02.

Õsziné Kocsis Katalin




ÕszinĂ© Kocsis Katalin