|
|
„ÁSÓ, KAPA, NAGYHARANG!”– VAGY MÉGSEM?
V Á L U N K …
A romantikus szerelem napjainkra a házasság természetes része lett. Fejvesztve keressük az „Igazit”, és hiszünk az „örök szerelemben”. Bízunk benne, hogy életünk végéig sértetlen marad házasságunk alapja: a személyes vonzalomból és összhangból fakadó kölcsönös szeretet.Mit sem törôdünk a más képet mutató statisztikai adatokkal, a környezetünkben végignézett válási sztorikkal. Tudomásul vesszük, hogy a sikertelen házasságok nyugodtan felbonthatók, de nem tudjuk elképzelni, hogy ez velünk is megtörténhet. Mások példáján megtapasztaljuk, hogy egy házasság felbomlása mekkora érzelmi feszültségekkel járhat, mennyi anyagi nehézséget okozhat, milyen hatással lehet a gyerekek életére. Mégis legtöbbször igazi meglepetést okoz, hogy velünk is megtörténhet. Ilyenkor szaladgálunk fűhöz-fához, tanácsot kérünk rokonoktól, kollégáktól, bölcs öregektôl és a saját gyerekeinktôl. Még talán egy grafológustól is, aki
TUDJA, HOGY:
a dolgok soha nem a végüknél kezdôdnek. A válás folyamatát megelôzi egy átmenet az együttéléstôl a különélésig. Ez a folyamat az ELSZAKADÁS, amelynek során felbomlik egy hosszan tartó, intim kapcsolat. Nevezhetjük a szociális elkülönülés szakaszának is, amelynek jellemzôje, hogy legalább a partnerek egyike: – új életstílust alakít ki, – új célokat tűz maga elé, – új barátokat talál. Mindez gyakran titkolódzással terhes családi légkört teremt, fôleg, ha az új baráti körben egy „harmadik” is megjelenik. Persze a grafológus azt is tudja, hogy a legtöbb esetben az elszakadás eleinte egyáltalán nem szándékos törekvés. Az egyik fél, akit nevezhetünk akár kezdeményezônek is, elégedetlen a kapcsolattal. Elégedetlenségébôl fakadóan egy külön világot teremt magának. A kapcsolatnak ebben a szakaszában már csak arra kíváncsi, hogy milyen hiba fedezhetô fel a társában. Természetesen az elszakadás folyamatát nem csak az egyik fél irányíthatja. A másik is dönthet úgy, hogy a kapcsolatot már nem lehet megmenteni Gyakran még meg is cserélôdhetnek a szerepek, a kezdeményezô akár a kapcsolat megmentése mellett is dönthet. Ne csodálkozzunk hát, ha mindkettônktôl kér ebbôl az idôszakból írásmintát a grafológus, hogy feltérképezze az elszakadás folyamatát.
A GRAFOLÓGUS AZT IS TUDJA, HOGY
ha már rászántuk magunkat a válásra, komoly változtatásokat kell végrehajtanunk életstílusunkban és szemléletünkben. Ismeri és képes megkülönböztetni a válás hat, egymást átfedô állomását: – az ÉRZELMI VÁLÁST, amely növeli a köztünk lévô feszültséget és elvezet bennünket a tényleges váláshoz. –a JOGI VÁLÁST, amely arra vonatkozik, hogy milyen alapon ér véget a házasságunk – a vagyon és tulajdon megosztására vonatkozó GAZDASÁGI VÁLÁST – a SZÜLÔI FELADTOK MEGOSZTÁSÁT, amely a gyermekfelügyelettel kapcsolatos kérdésekre terjed ki, – a KÖZÖSSÉGI VÁLÁST, amelynek során átrendezôdik baráti körünk és társadalmi viszonyaink – a PSZICHIKAI VÁLÁST, amelynek során el kell szakítanunk az érzelmi függôség szálait és szembe kell néznünk az önálló élet követelményeivel. A GRAFOLÓGUS TUDJA, HOGY ezeken a folyamatokon át kell haladnunk. Tudja, hogy ezek mindegyike mekkora feszültségeket és nehézségeket okozhat nekünk, gyerekeinknek, rokonainknak és barátainknak. Tisztában van azzal is, hogy bármi is történt köztünk, közvetlenül a válás elôtt mindkettônkben kialakul az ELVÁLÁSTÓL VALÓ FÉLELEM. Társunk távozása szorongást okozhat, könnyen elôfordulhat, hogy pánikba esünk. Eluralkodhat rajtunk a depresszió, de akár az eufória érzése is. Azután mindkettô átadja helyét a magányosságnak. A GRAFOLÓGUS MÉG AZT IS TUDJA, hogy válás utáni alkalmazkodásnak van egy bizonyos „pályája”. Általában a nôknek nagyobb anyagi nehézségekkel kell szembenézniük, de a válás utáni pszichológiai és társadalmi alkalmazkodás folyamatában nincs eltérés a két nem között. Bátran kérdezzük meg tôle, hogyan tudnánk könnyebbé tenni saját magunk és családtagjaink számára életünknek ezt a nehéz idôszakát. Hogyan tudja mindezeket a szempontokat mérlegelni a grafológus? Hogyan tudja megkönnyíteni ezt a nehéz idôszakot? Hogyan tud segíteni? Hát a kézírásunk vizsgálatával. Azzal, hogy mindezt hogyan tudja feltárni, mi ne törôdjünk. Ô pontosan tudja! Elég nekünk a magunk baja, a többi legyen az Ô gondja. Egy a lényeg: SEGÍTSEN!
Megjelent a Grafomagazin 2004./1. számában  Lantos Zsuzsa szociológus
|